Önéletrajz

Zoli „bácsi" lettem! Lassan, de biztosan haladok a korban előre. Viszont ebben – a derékfájást leszámítva – az jó, hogy egyre nagyobb tapasztalattal nézem a világot. Itt épp ezért nem csak a motorozás lesz terítéken, ugyanis annál azért – bármilyen furcsa, de – más is történik velem a hétköznapokban. Igaz, egy jó csapatást semmi nem pótolhat! Remélem, ez még sokáig így is marad.

A kötelező rész: 1966-ban születtem, két lánygyermekem van (Veszed le a szemed róluk!), s mint ebben az évjáratban szinte mindenki, én is elváltam. Budai gyerekként kezdtem a pályafutásom, így az „erős" szülői háttér megvolt ahhoz, hogy csak a típust kelljen kitalálnom, hogy motorhoz jussak! Olyan motorokkal pöfögtem a Bimbó út kanyarjaiban, amilyenről talán még hírből sem hallottál. Például a Honda MVX250F mond valamit? Egy háromhengeres, kétütemű, 40 lovas motor az MZ-k és Jawa Californiák közt! Nem csoda, ha előbb értem fel a Pusztaszerihez, mint a többiek, igaz, volt egy ETZ 250-esem is, és azzal sem maradtam le soha. A gyógyszer eddigre már teljesen elgurult, a fertőzést egy Jawa Mustang okozta, még 13 éves koromban! A versenyszellem persze egyre erősödött, úgyhogy a Polski 126 P természetesen Abarth deklivel, lengyel kagylóüléssel felspécizve, kifordított felnivel indult esténként a Csalogány bár felé vezető úton. Egyik Nova váltós kocka 1300-as Lada sem fogott meg soha! A taxisok felfelé sem! Az Audi 200 Turbót meg a rendőrök kedvelték a második kerületben, ennek az autónak a sofőrjére vérdíjat tűztek ki a Rómer Flóris utcai kapitányságon! Ki lehetett az? Igaz, a kocsi nem az enyém volt, de az akkori Audikat ugyanazzal a kulccsal lehetett nyitni! Mindig visszatettük szépen a helyére, szerintem a gazdája ma sem sejti, mi történt éjszakánként!

Persze nem csak a második kerületben voltam kedvenc, Siófok és Földvár közt is letettük a voksot, hiszen Zamárdi és környéke volt a felségterületünk! Akkoriban egy Honda VFR750 volt a bringám, kék színben – pedig csak fekete, fehér és piros létezett, de Amerikában volt kék is! A csajokat ezzel vagy egy fehér 190-es Merdzsóval kergettük, de lassan rájöttünk, hogy a vitorlás hajó sokkal több sikert hoz! Esténként Földvár volt az irány, a dizsibe alig lehetett bejutni – legalábbis a közönségnek, mi a művészbejárón jártunk ki-be. A hangszóróban Rod Stewart bömbölt! A benzin 18,50 volt, el tudod ezt képzelni?

Mindez 88 előtt volt, onnan az irány lefelé mutat, legalábbis nekem úgy tűnik. Persze panaszra semmi ok, nagyon sok hihetetlen élménnyel gazdagodtam az ezt követő években is, amelyek közül ki kell emelni 2002-t! Ekkor kerültem a SuperBike magazinhoz, s az életem onnantól nyitott könyv motoros oldalról, a másikat innen kukkolhatod, ha akarod! Ami még a motorok mellett érdekel: autók, órák, csajok és a Prada cipő, de ennek története van! Sokan mondták, hogy írjak könyvet, volna miről:) Egyszer lehet, hogy belekezdek, a múlt abban lesz, a jelen meg itt!

zoli


Keresés

Get Adobe Flash player
Elapsed time was 0.0019960403442383 seconds.