A kisszériás olasz gyártó ismét félelmeteset kreált egy Ducati V2 köré

Odabent egy 1300-as Desmoquadro Ducati blokk van 202 lóerővel, idekint pedig az utóbbi húsz év legelképesztőbb dizájnja karbonból és magnéziumból…

Bizonyára sokak számára emlékezetes a Vyrus név, hiszen megannyi elképesztő függőcsapszeges kormányzású, Ducati blokkos kisszériás csodagépet (984 C3 V2, 985 C3 V4, 986 M2 és 987 C3 V4) köszönhetünk az északolasz motormanufaktúrának – most pedig kitolták eddigi legbrutálisabb kreálmányukat, ami mintha egy másik világból származna.

A Vyrus Alyen lényegében teljesen ugyanaz, amit eddig is csináltak (saját gyártású Omega váz, függőcsapszeges első felfüggesztés egy erős Ducati motor köré), csak mégsem – ilyen formákat, dizájnt és örületet (lásd kipufogóvégek!) még sosem láttunk!

Az Alyen minden négyzetcentije megérne egy külön fejezetet kezdve a “kovácsolt” karbon kerekektől a keresztbe tett (!) és vízszintesen fekvő (!) hátsó rugóstagon át a szintén fullkarbon idomokig bezárólag – ez a motorszobrászat legfelsőbb foka.

A váz (sajnos?) szakít az eddig bevett Vyrus-módival: immár nem alumíniumtömbből marják, hanem magnéziumötvözetből öntik, de annyi baj legyen. Az első futómű teljes egészében a Vyrus gyártmánya és a Bimota Tesikból ismert elven működik, a felfüggesztések végére csak a legjobb holmik kerültek: a karbon Rotobox kerekek, az Öhlins csillapító és rugózó elemek, illetve a Brembo csúcs fékrendszerei.

Már csak azt kell eldönteni, hogy tetszik-e: az eddig sem éppen visszafogottságukról elhíresült Vyrus motorokhoz viszonyítva is extrém az Alyen megjelenése, ki imádja, ki utálja – de senki sem közömbös irányában, az egyszer biztos.

És, hogy mennyibe kerül? Még nem mondták meg, de ha tippelni kellene, a nyolcszámjegyű forint összeg valószínűleg nem egyessel fog kezdődni.