BMW R1250R

Most már aztán tényleg elengedhetnénk az előítéleteinket, és nem kellene sztereotípiákban gondolkodnunk, ugyanis a húsz évvel ezelőtti nagytatamobil, a tíz évvel ezelőtti legszürkébb bajor eminenciás, az R bokszer valahogy észrevétlenül az egyik legélvezetesebb mindennapos sportcsupasszá változott hirtelen.

Egy motorizált jármű járműségét a motorja nagyon befolyásolja, ugye. A blokk elrendezése, hangolása és leginkább használhatósága sorsdöntő a „milyenség” szempontjából, a BMW pedig megcsinálta ezt a Shift Cam változó szelepvezérléses ezerkettes bokszer kéthengerest, és amibe csak belepakolja, az egy iszonyatosan jó motorkerékpár lesz.

Ez a helyzet az R 1250 R esetében is, ez egy iszonyatosan jó motor. Elsősorban a sokoldalúsága miatt lehet ezt ilyen kategorikusan kijelenteni, és a sokoldalúságát te állíthatod, gombnyomásra. A kormány tetejére tett entertainment center, azaz a 6,5 colos színes TFT-kijelző egyszerűen annyira csúcsállat, hogy már a műszerfaltól igazoltnak érzed az 1250R 4 750 000 forintos alapárának minden egyes forintját. Persze, lévén BMW, az extrázás lehetőségei kvázi kimeríthetetlenek, reméljük, a pénztárcád is az hozzá: a tesztmotor bőven öt és fél millió felettire lett felszerelve.

 

A minőségérzet kínálásában eléggé verhetetlenek a bajorok: a bokszercsaládon mint zászlóvivő, pénzgyártó modelljeiken csak a legeldugottabb helyeken, a jelentéktelen alkatrészeken mernek spórolni, ettől mindent jó fogdosni, jó ránézni az R-en is. Luxusságban nagyon odaver a teljesen kulcs nélküli gyújtás, kormányzár- és tanksapkanyitás, ezt így együtt még manapság sem kínálja bárki a konkurencia közül, főleg nem egy roadsterben. Az üléspozíció természetes, nagyon kényelmes, és sok a hely a mozgásra, a 143 Nm-es bokszer imádni való oldalra rántással pröffen életre, amúgy menet közben a hosszanti főtengely és a kardán nyomatékreakcióit szinte teljesen sikerült kiküszöbölniük 2019-re. Ez egyébként a BMW bokszerjeinek a titka: hogy olyan szinten tökéletesre lettek polírozva az évtizedek során, és emiatt annyira emberbarátak, no meg nem mellesleg csúcsra optimalizált a technika, amit igazán élvezetes és örömteli működtetni. Erről az érzésről a Porsche 911-tulajdonosok tudnak még mesélni…

Városon belül nem zavaró az oldalra kinyúló két henger, a sorok között szélességben csak a kormányra kell vigyázni, a blokk miatti eléggé alacsony tömegközéppontnak köszönhetően pedig nagyon lassú tempónál is gyerekjáték irányítani az R-t. Nem a legkisebb motorok közül való, nem is túl könnyű, 239 kg menetkészen, mégis elférsz vele mindenhol.

 

Amúgy meg a nyomaték mindent tud helyetted. Olyannyira jól nevelt, jól reagál és jól tol már alapjáratról az egyenként 627 köbcentis kettő hatalmas henger, és olyan bődületes nyomatékot ad le már 2000-től, hogy városon belül nem nagyon adódott olyan helyzet, amikor 4000 fölé kellett volna pörgetnem. A fordulatszám csíkja még csak lent pislákol, el sem indul fölfelé, de már nyújtja a karod, és olyan imádni való mélyeket ereget a kipufogó, amitől annyira jellegzetes és kellemes a BMW bokszerjeinek a hangja.

Városban végig a komfortosabb Road üzemmódban hagytam a motort és a Dynamic ESA futóművet. Az R-ben minden rendszer összejátszik, tehát ez a két „Road mode” nemcsak a motor teljesítményét, gázreakcióját és a futómű keménységét állítja valamilyenre, de a kipörgés- és blokkolásgátlók is eltérő határértékek mentén vigyáznak testi épségedre az eltérő üzemmódokban. Dynamicban már sokkal hegyesebb minden, a jobb csuklóddal hirtelenebb reakciókat érhetsz el, és sokkal feszesebben fekszi az utat a BMW, a traction control se veszi le annyira könyörtelenül a teljesítményt, ha nagyon odacsapsz neki, és néha ez el tudja indítani a Bömös seggét oldalirányba egy pillanatra. Az elektronika persze mindent összeszed, de Roadban ilyen vagánykodást sosem enged meg. A városból kiérve maradt is a Dynamic, mert a BMW egyszerűen igényli a sebességet – és csak annál szürreálisabb a transzformációja. Ahogy elkezded kergetni a kanyarokat, a klassz mindennapos városi vagányból hirtelen a szerpentinek vérben forgó szemű járőrévé változik. Ötezer fölött a szelepvezérlés végképp átáll a sötét oldalra, és lusta nyomaték helyett könyörtelen lóerőket kezd el termelni, sosem lankad a tolóereje egészen a pirosig. Ilyen agresszivitást egy BMW-nek nem is kéne tudnia! Közben a szervós, dupla tárcsás, radiális nyerges fékrendszer észrevétlenül teszi a dolgát, egyetlen ujjadat igényli, hogy parancsold a lassulás mértékét, egyszerűen jól működik. Nem a legérezhetőbb, de kétségkívül az egyik leghatékonyabb fékrendszer a piacon. A Michelin Pilot 4 is meglepően jól bírja a szaggatást, a kanyarfotózás második próbálkozására teljesen izzadás- vagy félésmentesen szikragyártó ívbe temetem a belső lábtartót. Ilyet tényleg nem kellene tudnia egy csupasz BMWnek. Az ’átegykerekezgetett’, ’átlábtartótkarcolgatott’ és ’átmagunkatjólérzett’ nap végén, hihetetlen, de fejben Duke-okhoz, Monsterekhez meg Tuonókhoz hasonlítgattam az 1250R-t. Azaz a legsportosabb szupercsupaszokhoz. Ilyet egy BMW-nek… Mindemellett a hétköznapokban meg egy presztízstárgy, ami úgy is működik: este hazakísér a lámpáival, a kulcs nélküli indítás és a kormányzár mindig tökéletesen működik és nagyon könnyen hozzá lehet szokni, csak bent hagyod a kulcsot a motorosdzseki belső zsebében, és kész. Bluetoothszal a telefonodat is csatlakoztathatod, a BMW appjával a telódon futó navigáció alapadatait a műszerfal kijelzi menet közben, de saját zenéidet is le tudod játszani belőle akár, a hátul ülő sem fog soha panaszkodni, jók a tükrök, forró a markolatfűtés, és még a gyorsváltó is makulátlanul teszi a dolgát. Az azonnali reakció és a pontos működés érdekében ugyan áldoz néha a kapcsolások gyorsaságának oltárán, de fel és le is mindig jól kapcsol.

 

Egyedülálló kombinációt kínál ez a motor, egyszerre öltönyös bizniszmen és top atléta – tényleg számít, hogy milyen üzemmódba teszed. Kissé erőltetett lenne a „mintha kicserélnék alattad a motort” frázis az üzemmódokra, de hát próbáld ki te is, érezni fogod, amit kell! A Dynamic ESA futóművel megkapjuk a visszagurulás-gátló funkciót is, amit annak idején a béna RT-seknek fejlesztettek ki, hogy ne dőljenek el folyton az Alpok parkolóiban, viszont a műszerfal tudna egy másik ’Core Screen Sport’ látványos funkciót is, de azt csak a fehér-kék-piros (szerintem a motorhoz abszolút nem illő) HP-fényezésben kapjuk meg, a mutatós, de haszontalan dőlésszögkijelzővel együtt. Hogy a szép, elegáns, háromféle sötét fényezésben ez a funkció miért nem elérhető, csak az erőltetett motorsportszínben, azt ne kérdezd!

Hatalmas meglepetéssel szolgált és túlzás nélkül a szezon egyik legjobb motorosélményét adta a BMW R1250R, minden várakozásunkat felülmúlta. Igazán vadállati megőrülésre még mindig kicsit túl BMW, az én ízlésemnek a Dynamic állások paraméterein még 10-15%-ot húzhattak volna, de ennyire széles spektrumban működni, és ezért egy ennyire széles célközönség igényeit kielégíteni képes motor nincs sok a piacon.

Hihetetlen, de kéne.

Szöveg: Berán Gábor
Fotó: Jakucs Bálint